• Az üzletfolytonosság-menedzsment viszonylag új terület, amely a létesítménybiztonság minden területére kihat. Célja a működés szempontjából kritikus szolgáltatások gyors helyreállítása, valamint a teljes működés minél előbbi és gördülékenyebb folytatása egy incidenst követően. A mi gyakorlatunk mindezeket kiegészíti a megelőzési tevékenység elsőbbségének biztosításával.

• Az üzletfolytonossági tervek kidolgozása és gondozása folyamatos tevékenység, amely hozzájárul egy szervezet általános felkészültségi szintjének fenntartásához és optimalizálásához. Azon túl, hogy egy szervezet számára védelmet nyújtanak olyan esetekben, amikor a védelmi megoldások csődöt mondanak, az üzletfolytonossági tervek a napi szintű működés hatékonyságát is növelhetik.

• Egy üzletfolytonossági tervet kidolgozó szervezet képes a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezése esetén is megbirkózni a működését érintő következményekkel, és az enyhébb incidensek esetén is megkönnyíti a válaszintézkedések meghatározását és végrehajtását.

• A „legrosszabb forgatókönyv” olyan helyzet, amelyben a szervezet vagyonelemeit vagy működését a legnagyobb kár éri, ideértve akár a haláleseteket is. Bekövetkezése általában az üzletmenet teljes leállásához vezet, ez azonban nemcsak fizikai kár, hanem a szervezet hírnevének is árthat.
• Egy eseménysor jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint egyetlen incidens. Egy terrortámadás következtében például az épületek – ezáltal az informatikai rendszerek is – hozzáférhetetlenné válhatnak; előfordulhat, hogy emiatt az ügyfelek nem tudnak kifizetéseket kezdeményezni, a szervezet pedig nem tudja biztosítani szolgáltatásait ügyfelei számára. Az ilyen helyzeteknek negatív a sajtójuk, ami rontja a szervezet hírnevét, és amit a versenytársak általában igyekeznek kihasználni.

• Az üzletfolytonosság-menedzsment ténylegesen növeli a szervezet értékét. A tulajdonosi jogokat gyakorlókat nem mindig könnyű meggyőzni az alkalmazásáról, de megéri az erőfeszítéseket. Az üzletfolytonosság-menedzsment integrálása az üzleti működésbe a következő előnyökkel jár:

• Vészhelyzet esetén nincs szükség kapkodásra és „tűzoltásra”, ezáltal a szervezet a lehető leghamarabb térhet vissza a normális működéshez. A munkatársak, az ügyfelek és a hatóságok számára megnyugtató és növeli a szervezet iránti bizalmat, hogy a szervezet rendelkezik a váratlan helyzetek kezelésére alkalmas irányelvekkel és gyakorlatokkal.

• Marketingértéke van, mivel egyértelműen jelzi, hogy a szervezet komolyan veszi vállalt kötelezettségeit, és probléma esetén is képes folytatni működését.

• Az üzletfolytonosság-menedzsment tevékenységi szakaszai
  • Kockázatfelmérés
  • Megelőzés és a következmények mérséklése
  • Felkészültség
  • Elhárítás
  • Helyreállítás

• Egy rendszer hatékonyságát a leggyengébb eleme hatékonysága jellemzi. A védelmi komplexum bármely részelemének hiánya vagy gyengesége kihat a teljes biztonsági rendszerére. Az élőerő mint alrendszer általában a leggyengébb láncszem. Az ember azonban minden kiszámíthatatlansága ellenére a legfontosabb tényező marad. Azoknál a szolgáltatóknál, ahol a biztonsági vezető ismeri és kontrollálja ezeket a folyamatokat, technikai fejlesztésekkel ellensúlyozzák a várható negatív hatásokat, melyek főként az emberi szervezet monotóniatűrési zavaraiból, illetve a szabályok egyedi értelmezéséből fakadnak. Mindezt erősíti az élőerő alkalmazásának magasabb költsége.

• Tisztán technikai jellegű védelem azonban kellő hatékonysággal nem alkalmazható, az pusztán az emberi hiba mértékét és a reakcióidőt tudja csökkenteni, illetve a döntéshozatal megkönnyítését szolgálja.

• Mindezek megkövetelik a jól szervezett, komplex folyamatok kialakítását. Bonyolult biztonsági alrendszereket kell üzemeltetni közös informatikai platformon (beléptető rendszer; biztonsági monitoringrendszer stb.). A zavarmentes működés követelményeinek biztosítása létfontosságú.

Összefoglalva

A mai piaci viszonyok között a vagyonvédelemről felelősséggel gondolkodó megrendelő nem tekinti feladatának annak meghatározását, hogy mennyi őrre, őrhelyre és technikára lesz szükség a tevékenységhez. Számára a vagyonvédelem egy szolgáltatási elem, amely szorosan kapcsolódik, beágyazódik a termelési folyamatokba. Ő tehát a mi valódi célközönségünk. Ebből a szempontból a vagyonvédelem nem pusztán egy szolgáltatás, hanem kihívásokkal teli közös munka a tulajdonosi elvárások teljesítése érdekében. Mi pedig szeretjük a valós szakmai kihívásokat.

A megrendelőnek van egy adott elképzelése a termelésről, amit értékelhetünk megoldandó problémaként is. Ehhez vár részletes javaslatokat a vagyonvédelmi szolgáltatótól rendszerfolyamat szinten. Egy felelősen gondolkodó megrendelő a leendő szolgáltatót ma már a tervezésbe is bevonja későbbi kockázatainak/költségeinek csökkentése érdekében.

A külső vagyonvédelmi szolgáltatás bevonásának további célja minden olyan körülmény bekövetkezte valószínűségének csökkentése, amely a napi tevékenységet (termelés, érték-előállítás) negatívan befolyásolhatja. Továbbá nem csak a közvetlenül vagyonvédelmi profilú tevékenységet bízzák a biztonsági szolgáltatóra, hanem olyanokat is, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az üzletfolytonossági modellhez. A megrendelő a szolgáltatótól várja el az általa ismert vagy a biztonsági kockázatok elemzése során jelentkező problémáira a megoldást, ezzel csökkentve a párhuzamos működtetésből eredő költségeit.

Mindez a szolgáltatás ár/érték arányának észszerűsítését eredményezi, hiszen a vagyonvédelmi tevékenységhez csatolt egyéb felügyeleti folyamat a saját forrásait (pl. takarításfelügyelet, tűzvédelem, elsősegélynyújtás, baleset-megelőzés, tb és bérszámfejtés) szükségtelenné teszi.

Természetesen a fenti szolgáltatásnak való megfelelés kritériumai magasak, ezért a komplex védelmi folyamat elemei egyedi megoldásokat és elvárásokat követelnek meg munkavállalóinktól és az alkalmazott technikától is. Ennek megfelelően szolgáltatásaink színvonala megfelel az EN ISO 9001:2008 nemzetközi és az MSZ EU ISO 9001:2009 magyar minőségtanúsítványi szabványnak.